Mi másban vagyunk igazán erősek

HVG: Még manapság is kell a Kandót meg a Bánkit emlegetniük, amikor valaki rákérdez, mi is az az Óbudai Egyetem?

K. Gy.: Előfordul, de ez természetes is, hiszen egyetemünkön egyrészt a nagy múltú jogelőd műszaki főiskolák – a Bánki, a Kandó és a Könnyűipari – hagyományaira építve folyik a gyakorlatorientált képzés, másrészt napjainkban is ezek a nevek fémjelzik azokat a karainkat, amelyeken tradicionálisan a gépész-, a villamos-, illetve a könnyűipari mérnökök képzése is folyik. Ami az intézmény három évszázadon átívelő történelmének legújabb kori fejezeteit illeti, ki kell emelnem, hogy az Óbudai Egyetem dinamikus fejlődés eredményeképpen 2010-ben alakult, közvetlen jogelődje a Budapesti Műszaki Főiskola, amely az említett főiskolák integrációjával 2000-ben jött létre. A kérdésben persze értem a célzást arra, hogy az Óbudai Egyetem talán kevésbé ismert, mint a BME. Fiatal egyetem esetében ez természetes, de kedvező megítélése és munkaerőpiaci elfogadottsága révén egyre többen és egyre jobban ismernek minket.

HVG: Budapesten két műszaki egyetem van, a klasszikus, a BME és az önöké. Hogyan versenyeznek azon a piacon, ahol a hallgatókat toborozzák? Gondolom, a válasz nem az, hogy akit a Műegyetemre nem vesznek föl, az jöhet ide is.

K. Gy.: A válasz természetesen nem ez. Az Óbudai Egyetem nem kíván konkurálni a Műegyetemmel mint a műszaki tudományok meghatározó elméleti oktató- és kutatóhelyével. Az Óbudai Egyetem arra törekszik, hogy az általa művelt tudományterületeken az oktatásban, a kutatásban és az innovációban nemzetközileg is elismert, versenyképes egyetem legyen. Mi másban vagyunk igazán erősek, mint a BME.  Az Óbudai Egyetem arra törekszik, hogy gyakorlatorientált alapképzést adjon, amellett hogy ma már tíz mesterképzésünk és három doktori iskolánk is van. De ami a felvételi eredményeinket illeti, a nyolc műszaki alapszakunkra vagy mi vesszük fel a legtöbb hallgatót, vagy a második legtöbbet, s igaz ez az informatikai képzésre is. Ha másodikak vagyunk, akkor a BME előz meg minket.

HVG: A gyakorlatorientált képzést erősíti a gazdasági karuk is? A műszaki diplomásokkal szemben az egyik kifogás az szokott lenni, hogy tudnak ugyan deriválni, meg értik a fizikát, de az üzleti életben nem boldogulnak.

K. Gy.: A gazdasági karunknak komoly szakmai múltja van, a jogelőd intézményeink műszakimenedzser-képzésére építve jött létre és fejlődött  a Keleti Károly Gazdasági Kar, amelynek további képzési programját jelenti a kereskedelem és marketing és a gazdálkodásmenedzsment szak. A kar oktatói felkészültsége és szakmai tudása műszaki szakjaink képzési programjában is hasznosul, de a műszaki informatika szak tanterveiben is egyre erőteljesebben jelenik meg az üzleti megközelítés. Erőteljes elvárás a végzett mérnökökkel szemben az idegen nyelven történő kommunikáció, amire igyekszünk felkészíteni a hallgatóinkat. Jelenleg öt alap- és három mesterképzésen folyik angol nyelvű képzés; ezek a magyar hallgatókon kívül külföldieket is tudnak fogadni, s azok egyre többen jönnek is egyetemünkre. Továbbá évek óta valamennyi hallgatónak két szakmai, úgynevezett kritériumtárgyat kell teljesítenie angolul vagy németül.

HVG: Vannak üzleti vállalkozásaik is? Világszerte gyakori, hogy ha egy műegyetemen valamit kutatnak, és jók benne, csinálnak belőle egy kis vállalatot. 

K. Gy.: Cégeink jelenleg nincsenek, a hazai felsőoktatásban még nem jelentek meg széles körben az ilyen innovatív vállalkozási formák, bár égető szükség lenne létrehozásukra. Ehhez azonban a gazdasági környezet változása is szükséges. Intézményünk életében, a tudástranszfer kialakításában fontos szerepet játszik az Egyetemi Kutató- és Innovációs Központ, a keretében létrehozott közel egy tucat tudásközponttal. Hat szakkollégiumunk, hallgatói, szakmai köreink biztosítják hallgatóink számára a tananyagon túli ismeretek átadását.

HVG: Mit kutatnak, miért érdemes ide jönniük a fiataloknak? 

K. Gy.: Mindenképpen ki kell emelnem a Bej-czy Antal iRobottechnikai Központot, melynek célja az alkalmazott, emberközpontú robotikához kapcsolódó tudományos és műszaki eredmények létrehozása, a BioTech Tudásközpontot, amely a nálunk folyó egészségügyi mérnöki kutatásokat integrálja, és lehetőséget biztosít az egyetemi kutatóknak és hallgatóknak a tématerület széles körű művelésére. De utalhatok az Élettani Szabályozások, a SmartLab, illetve az Alternatív Energiaforrások Tudásközpont tevékenységére is. Hallgatóink kisebb projektekkel kezdik, s ezeken keresztül jutnak közelebb egy-egy műszaki feladat megoldásához. A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar jogelőd intézményében végzett Galamb József, aki a Ford T-modell megalkotásával forradalmasította az autógyártást. A kar, emléket állítva Galamb Józsefnek, megvásárolt és felújított egy T-modellt. A munkába bekapcsolódtak a kar hallgatói, múzeumok munkatársai, a Ford szakemberei, veteránautó-klubok és gyűjtők. A felújítás során rengeteg információ gyűlt össze nem csupán a T-modellről, de általában a veterán autókról és restaurálásukról is. Erre a tudásbázisra alapozva a kar létrehozta a veterángépjármű-restaurátor továbbképzési szakot. Hallgatóink részt vesznek saját építésű járművükkel a Shell Eco-Marathon versenyen, ahol a feladat az, hogy 1 liter üzemanyaggal, illetve annak megfelelő energiaforrással a legnagyobb távolságot tegyék meg. A hallgatói kreativitás talán legismertebb formája a tésztahídépítő-verseny. Az általunk évben ötödik alkalommal megrendezett Tésztahídépítő Világbajnokságon idén földünk számos felsőoktatási intézménye jelent meg csapatával. A híd és tartó kategóriákban a kereskedelmi forgalomban beszerzett tésztatömeg maximum 1 kilogramm lehet, a fesztávnak pedig legalább 1 méternek kell lennie.

HVG: A saját hallgatójuk a világbajnok? 

K. Gy.: Az idei világbajnokságon a híd kategóriában az első helyet egyetemünk hallgatói szerezték meg.

HVG: A tészta és a régi autók mellett van-e igazi gyár és igazi autó is a háttérben? 

K. Gy.: Természetesen. Kapcsolatot tartunk fenn a hazai autógyárakkal. Részesei vagyunk a járműipari felsőoktatási és kutatási együttműködésnek. De induljunk talán távolabbról: 15 éve bevezettük a kooperatív képzést, amely bizonyos értelemben a duális képzés elődje. Ennek során a hallgatók – általában a végzés után vagy annak közelében – egy vagy két félévet töltenek el egy gazdálkodó szervezetnél. Négy napot dolgoznak a cégnél, egy napon pedig olyan plusztárgyat hallgatnak, ami a normál oktatásban nem szerepel. A duális képzésbe is az elsők között szálltunk be, ez a székesfehérvári informatikai szakunkon működik. 

HVG: Mennyire elégedettek az ide érkezők képzettségével? 

K. Gy.: Az Óbudai Egyetemnek közel 13 ezer hallgatója van,  évente mintegy 3500 diákot veszünk fel, az idén 3300-an jutottak be. Vannak szakok, ahol magasabb pontszámmal tudunk fölvenni, ezért az oda érkezők alapképzettsége is jobbnak mondható, más szakokon erősebben jelentkezik a középiskolai ismeretanyag hiánya. Különösen matematikából, fizikából kell − többnyire féléves − felzárkóztató programokat meghirdetnünk. 

HVG: Mekkora a lemorzsolódás? 

K. Gy.: Körülbelül 30 százalékos. Ez minden erőfeszítésünk ellenére összejön. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a minőségi képzésből nem lehet, nem szabad engedni. Nagyon fontos, hogy az egyetem diplomáját értékelje a piac.

HVG: Az egyetem ismertetőjében szerepel, hogy online kurzust indítottak a Kárpát-medencei fiataloknak. Az online képzés világszerte abszolút trendnek számít, de hogyan zajlik ez innen Óbudáról?

K. Gy.: Az Óbudai Egyetem fiatal, dinamikus egyetem, és igyekszik bevonni az oktatásba azokat a modern eszközöket, amelyeket – elnézést a szóért – a konzervatív egyetemek nehezebben tudnak alkalmazni. Nálunk a hagyományos oktatás keretében is szinte valamennyi tárgyban  online módon is a hallgatók rendelkezésére állnak a tanulást segítő tananyagok. Ezen alapult az ötlet, hogy mindezt az ismeretanyagot sokkal szélesebb körben is terjeszteni próbáljuk.

HVG: Ha már úgyis megvan… 

K. Gy.: De nem csak erről van szó. Világszerte számos online egyetemi kurzus létezik – úgynevezett MOOC (massiveopen online course) –, amelyre bárki beiratkozhat. A nagy egyetemeknek ezek az ismeretanyagai azonban kizárólag angolul érhetők el. Ebből fakadt az ötlet, hogy legyen magyar nyelven működő MOOC is. No meg abból, hogy egyrészt az Óbudai Egyetemnek Szabadkán és Székelyudvarhelyen kihelyezett képzése van, továbbá hogy létezik öt olyan konferenciánk, amelyeket már több mint tíz éve a környező országok egyetemeivel összefogva rendezünk. Mindezeken alapult a K-MOOC, azaz a Kárpát-medencei Online Oktatási Centrum létrehozásának ötlete. Teljes kurzusokat kínálunk online módon. Ebben a félévben húsz szabadon választható tárgyunk fut, több mint 1100 hallgatóval. Ők részben az Óbudai Egyetem, részben más egyetemek hallgatói Magyarországról, illetve a Kárpát-medencéből, de bárhol a világon bárki fölveheti a kurzusokat. A különbség csak annyi, hogy aki egyetemi hallgató, az kredittel be tudja számítani ezt a saját egyetemén, aki pedig nem egyetemi hallgató, annak kiállítunk egy oklevelet, hogy elvégezte a képzést, a saját gyönyörűségére. Kurzusokat egyébként bármely egyetem indíthat Magyarországról és a Kárpát-medencéből, ha bizonyos feltételeknek megfelel.

Forrás: HVG Diploma különszám